raveon: Cím nélküli sztori…

… melynek eredetileg a Mumus címet akartam adni, hogy nem kell 100%-osan komolynak venni a történetet, aztán valahogy mégse tetszett. A történetnek 3 főhőse van, Tamás, az egyszerű srác aki egy könyvtárban dolgozik, egy vámpír, akinek ideiglenesen az E nevet adtam és egy torz lény. Eredetileg azt terveztem, hogy úgy botlanak egymásba, hogy Tamás, aki egy félig lakótelepes/ félig kertesházas helyen lakik a város szélén, ahol egy kiserdő van, kétszer is megmentik ezek a nem szokványos lények – amint épp hazafelé tart. Végülis a két egymás után ismétlődő eset vérszegénynek tűnt és inkább amellett voksoltam magamban, hogy Tamás és E véletlenül együtt kerüljenek bajba és ekkor jön a szörny a segítségükre, akit eredetileg Mumusnak akartam hívni. Akiktől megmenekülnek azok pedig ugyanúgy vámpírok, mint E és ez az akció ugyanúgy simán kellett volna, hogy menjen, mintha mosogatásra küldték volna őket. A célpont E volt – ő róla annyit kell tudni, hogy korra ugyanúgy néz ki, mint Tamás, de ’92-ben lett vámpírrá, huszonegynéhány éves korában és még mindig a Pearl Jam a kedvenc zenekara – aki mellesleg független vámpír és ezt sehol sem nézik jó szemmel. E nem is pesten él már, noha ember életében mindig pesti volt, az vámpírrá válás után Nyugat-Európa felé vette az irány és a nosztalgia miatt jött vissza a városba, a kiserdőbe pedig egy szép emlék miatt. Itt vártak már rá, amikor a magát egy rakás szerencsétlenségnek gondoló Tamás épp levágni készül az utat – nemcsak a célember van meg, de a vacsi is két lábon megy az asztalhoz. Mielőtt bármi halálos történne, a vámpírküldöncöket a semmiből előtörő szörny lesöpri úgy, hogy azok többé nem kelnek fel – kivéve egyet, ő meglép és jelenti a város vámpírkirályának, hogy mi is zajlott le aznap este/éjjel. A szörny elvonul, de a két megmentett utána indul és követik a rejtekhelyére, persze Tamás parázik mindentől, E-től is, de mikor a vámpír elkezdi követni a lényt, ő is utánamegy. Egy barlanghoz érnek, ahol mindenféle cuccok be vannak hordva – egy rádiót azonnal be is kapcsol és elmélyülten hallgatni kezdi a torzszülött és amikor észreveszi, hogy követték, nem zavarja el a két idegent, akik a tárgyakat szemrevételezve rájönnek, hogy a lény nem véletlenül hallgat rádiót – valaha ember volt. Megtörténik az ismerkedés, mindenki elmondja a maga módján a történetét. A szörny csak morogni tud, de előhalászik egy családi képet, ami valamikor az 1950-as években készülhetett és egy régi térképre mutogat, azon belül is egyrészt pestre, másrészt a Szovjetunióra. Tamás és E feltételezik, hogy a lényt emberkorában elhurcolták az oroszok és titkos kísérleteket folytathattak rajta. Mindeközben a város vámpírkirálya, Heleux egy több évtizedes titok lélegző tényét ismeri fel az alapján, amit a megmenekült szolgája mesél el neki. A Szovjetunióban erőnövelő szérumot akartak előállítani a katonaságnak, de a kísérletek sora végül katasztrófálisan sikerült. Feltúrbozott erejű emberek és állatok szabadultak el a kísérlet helyszínéről, akik nagy részét elfogták és megölték, de állítólag néhányuk még szabadon kószál. Ráállítja csapatait hőseinkre – nyilván érdekelné a szérum, a szörny pedig talán a megfelelő helyre vezethetné - akik kénytelenek menekülőre fogni. A három főhős akik eddig céltalanul bolyongtak eddigi életükben – a szörny, mert már nincs senkije, nem néz ki emberként és ezzel természetesen nem tud mit kezdeni magával, Tamás aki nem találja helyét a világban, nincs jövőképe, nincs nője, csak szar munkákat kap és E, aki már rohadtul unja, hogy nem tud tartósan kapcsolatot fenntartani – most értelmet látnak az életben és elkezdenek egymásért küzdeni. Tamás és E sokat beszélgetnek, filozófálnak, amiben persze a vámpírnak a tapasztaltsága kilátszik, de lényegében egyetértenek sokmindenben. E-nek egyébként időnként előkerül kissé kopottas humora, például amikor Tamás rákérdez, hogy mi is ez a szörny, akkor E erre azt válaszolja, hogy akármi is, egyik búvár zsebkönyvben sincs benne.
A trió valahogy mindig megússza, ezért Heleux egy itáliai bérgyilkos vámpírt, Ammadrinát „szerződteti”, akiről sejteni hogy nem független, de hogy kinek dolgozik konkrétan az talány. Egyébként meg egy bögyös nőci, mert csak csöcsökkel lehet a szélesebb olvasói kört vonzani. Ammadrina megtalálja őket, de felajánlja nekik, hogy a segítenek megtalálni az eredeti erőnővelő szérumot, akkor boztosítja a védelműket és későbbi nyugalmukat. Nem tudni, lehet-e bizni benne, de úgy tűnik hőseinknek nincs sok választásuk…

Tehát van egy sztorim, sajnos azonban képtelen voltam rá, hogy kidolgozzam az ötletet és forgatókönyvet írjak belőle. Ha valakinek tetszik és úgy érzi meg tudná csinálni, akkor ahhoz sok sikert kívánnék.