Lénárd László: Párizs, 1900.

(megjelent 2007 szeptemberében az Eduárd magazin 9. számában Garisa H. Zsolt szenzációs rajzával)
(a francia szöveget Bayer Antal javította itt-ott)

6 oldal, oldalanként 6, néhol összevont, egysoros képkockákkal.

Első oldal (3 sor, az első sor egy hosszú kép, a második-harmadik sor 2×2 kép)

Első kép – ez a kép „két képkockás”, az egész sort kitölti. (1. sor 1. kép)
Óriástotál, madártávlatból a száradforduló Párizsáról, képeslapszerűen, fő motívumként az Eiffel-toronnyal.
Felirat (narráció a kép tetején): Párizs, 1900.

Második kép (2. sor 1. kép)
Szajnapart. Kistotál. Átlós kompozíció, Eduárd „félprofil” beállítású alak szemből. Egy padon ül, ahogy az Eduárd magazin címlapján jelképként, elégedetten, s most egy cicát simogat. (Nem tudom, lehet-e egy olyan, hogy a cica ne a környezet stílusában készüljön, hanem egyszerűbben, stilizltabb figuraként, hogy esetleg máshol is megjelenhessen.) Levin hátulról, egész alakosan, sétálva látszik, s balra néz, kifelé a képből. Már ekkor megvannak arcának jellegzetes vonásai, a fennhordott orr, áll, szemek. De fiatalabb, körülbelül harminc éves.
Eduárd (gondolatbuborékban): Bonjour Monsieur!
Levin (gondolatbuborékban): Bonjour mon ami!

Harmadik kép (2. sor 2. kép)
Kistotál. Egy „lebujt” ábrázol a Montmartre-on. Olyan, ahova a néha nyomorgó, néha jobb sorsot megélő festők, írók járnak. A homlokzat látszik, a hely olvasható nevével.
Levin az ajtó előtt áll, Látszik, hogy be akar menni. Hely neve: Maréchal Joffre cirkáló (Elveszett cirkálóból hajónév, úgy nézhetne ki a felirat is, mintha hajóról lopták volna)

Negyedik kép (3. sor 1. kép)
A lebuj belső tere, fő elemként egy asztallal. A háttérben emberek, vendégek, kb. 5-6 ember. Egyedül az előtérben lévő asztalnál van egy szabad hely, ahol Toulouse-Lautrec ül. Levin kezét az üres székre teszi, mintha kihúzná az asztaltól, s oldalt áll, profilból látszik. A jelenet szemből látszik.
Levin (szövegbuborék): Pardon, egy éhezőt ment meg ez a hely!
TL (szövegbuborék): Kérem, foglalja el a helyét!

Ötödik kép (3. sor 2. kép)
Levin rendel. Mintha a válla mögött lenne a kamera. Bal kezét fölemeli, rendel a pincértöl. Szemben ülnek TL (nagyobb), és a többiek a háttérben. Arcukon kezdődő döbbenet. Megáll bennük az ütő. Néhányuk arcán csodálkozás, ábrándozás, pofavágás. Vannak, akik alszanak, az asztalra borulva.
Levin (szóbuborék): Osztrigát, egy gombapaprikást á la créme, törökmézet, folyami rákot Worcester szósszal és egy üveg Beaujolais-t.

Második oldal (3 sor, 3×2 panel)

Első kép (1. sor 1. kép)
A lebuj. Kistotál. Az előtérben Levin és TL asztala. A háttérben érdeklődő arcok. Közelebb húzódtak, már régen nem ettek ilyen finomságokat. Levin mindkét kezében evőeszköz, nyugodtan, jóízűen falatozik. Nyakában előke. TL arcán is érdeklődés. Kialakuló beszélgetés.
TL (szóbuborék): Szintén művész? Ilyen finom ujjakat…
Levin (szóbuborék): Kulinarizmus. Én az ízek zsenije vagyok. Festők! Ah! Csak Arcimboldo ér valamit. Kertész című képe kiváló alapanyag egy jó minestronéhez.
Valaki a háttérből (szóbuborék): Ez hülye.

Második kép (1.sor 2. kép)
Ugyanaz a helyzet. Levin átlósan hátulról. Bőszekond. Szemben TL, és a még közelebb húzódó többiek. Páran a fejüket csóválják, néhányan dühösek. TL arcán gúnyos kifejezés. Levin továbbra is a legnagyobb nyugalommal eszik, épp a szájához emel egy falatot.
TL (szóbuborék): Az utolsó vacsorát ismeri?
Levin (szóbuborék): A fogyókúra megfekszi a gyomromat. Depresszál, kérem.

Harmadik kép (2. sor 1. kép)
Levin a lebuj egyik sarkában szemből. Sarokba szorítva. Kistotál. Előtte a tömeg hátulról-felülről. Mintha meg akarnák lincselni. Fenyegető kezek a magasba emelkedve, egy-egy kézben törött és egész borosüveg.
Felirat (narráció a kép tetején): Perceken belül.
Levin: Önök hülyék. De nagylelkű leszek. Meghívom magukat holnap estebédre az Excelsiorba!

Valaki 1 (szóbuborék): Főzzük meg ezt a marhát!
Valaki 2 (szóbuborék): Hallatlan!
Valaki 3 (szóbuborék): Valaki hívja az ápolókat!

Negyedik kép (3. sor 1. kép)
A Hotel Excelsior homlokzata. Előtte pár ember sétál. Levin hátulról látszik, még az utca ezen az oldalán áll. Esetleg a képbe belógó konflisba fogott ló feje.
Felirat (narráció a kép tetején): Másnap reggel.

Ötödik kép (3. sor 1. kép)
A Hotel Excelsior melletti (téglafalas?) sikátor. Átlós kompozíció. A háttérben az utcasarkon Levin. Az előtérben, a kép közepe felé egy nyitott mellékajtó, amin épp a hotel managere fenékbe rúgja a hotel főszakácsát. Látszik a képen, hogy Levin figyeli őket, ők viszont nem veszik észre őt. Szemetesek, esetleg az első oldalon feltűnő cica kutat halszálka után.
Manager (szóbuborék): Te bitang! Részeges disznó! Összehányod a saját konyhádat! Takarodj!
Főszakács (Szóbuborék): Kérem, monsieur! Egy fennhéjázó alak leitatott a Nyolcadik Mennyországban. Megmérgezte a boromat!

Hatodik kép (3. sor 2. kép)
Bőszekond. Levin a résnyire nyitott mellékajtón át a (konyhába vezető) folyosóra kukucskál. Félprofilból látszik, hátulról, előtte a folyosó. Már eltűnt a manager és háta mögül a főszakács is elkotródott. Látszik, hogy Levin be akar menni, de azért nem annyira kíváncsi, inkább a megszokott fennhordott orr.

Harmadik oldal (3 sor, 3×2 panel)

Első kép (1. sor 1. kép)
Totál kép. A Hotel konyháját ábrázolja oldalnézetből. A kép jobb oldalán Levin, a tűzhelyen lévő fazekak egyike fölé hajolva főz. A háta mögött, a kép jobb szélén a hotel managere (nagydarab, fekete öltönyös alak) bosszús arccal. A háttérben két kukta, arcukon tétova csodálkozás és egy aranyos kisfiú, érdeklődő arccal.
Manager (szóbuborék): Excusez-moi, de ki a fészkes főzőkanál maga?
Levin (szóbuborék): Hagyjuk ezt kérem! Az vagyok, amit megfőzök.

Második kép (1.sor 2. kép)
Bőszekond. Levin válla mögül látjuk, hogy a manager a szájához emel egy kanalat. Mellette az illatoktól, ízektől elalélt, ámuldozó, kukták.
Manager (szóbuborék): Magnifique! Maga az omlett Stradivarija! Fel van véve! Fontos vendéget várunk, s éppen most rúgtam ki a szakácsot. Olvassa el a menüt.
Levin (szóbuborék): Mit gondol! Zseni vagyok, nem könyvtáros!

Harmadik kép (2. sor 1. kép)
Kistotál. Shiva istennőt szimbolizáló kép. Levin szemből látszik, mint egy karmester, feltartott kézzel kéz konyhai eszközt tart. A háta mögött a két kukta takarásban, csak a kezük látszik, így ezen az ábrázoláson Shiva-Levinnek hat karja van, arckifejezése császári. Mindenki kezében eszközök.

Negyedik kép (2. sor 2. kép)
A konyha még mindig. Kistotál. Levin a kép jobb oldalán. A háttérben kidőlt kukták, a falnál ülnek, arcukon a végkimerültség jelei. Levin egy olvasztott csokoládés kis fazék mellett áll, s csokoládéból formáz valamit. A kisfiú a kép bal széléről érdeklődve nézi.
Felirat (narráció a kép tetején): Pár óra múlva.
Kukta1 (gondolatbuborék): Ökörhajcsár!
Kukta2 (gondolatbuborék): Rosszabb, mint a waterloo-i csata.
Kisfiú (gondolatbuborék): Vajon mire készül a csokival?

Ötödik kép (3. sor 1. kép)
Bőszekond. A kisfiú levelet ír, válla mögül látjuk a félig megírt levelet. Levin a kép bal szélén, fenntartott orral diktál neki. A háttér semleges, nem tudni a konyha-e vagy valamelyik másik helyiség.
Levin (szóbuborék): Írjad okos fiú! Művészkéim! Ha jót akarnak maguknak, legyenek hat órakor az Excelsiorban. A sziámi király helyett önöknek nyújtok ma csodát…

Hatodik kép (3. sor 2. kép)
Totál. A kisfiú az utcán megy jobb felé. Ujjai között egy csokiból formázott, valamivel bevont gyűrűt forgat. A cica megy mellette. Az utcán áll még egy utcalány, inkább utcanő, szokásos ábrázolás, egyik lába s két keze a falnak támasztva. A fiú nem néz rá.
Utcanő(szóbuborék):Kisfiú? Nem akarni felvilágosodás? Én született tehetség…
Kisfiú (gondolatbuborék): IV. Lajos korabeli?
Cica (gondolatbuborék): Je Mon Miaou!

Megjegyzés: A három testőrből kiderült, hogy Levin nem tud olvasni.

Negyedik oldal (3 sor, az elsőben 2 panel, a második-harmadik sor 1-1 panel)

Első kép (1. sor 1. kép)
Kistotál. A lebuj egyik szobája, a kisfiú a háttérben áll, esetleg képet néz a falon. Az előtérben TL olvasás után felnéz a többi 3-4 jelenlévő felé. Egyik kezében levél, másikban gyűrű. A többiek közül van, aki elgondolkodva felfelé néz, egy másik hitetlenül legyint. Van, aki komoly.
TL (szóbuborék): …V. Rama nyolc órára jön. Kérem előbb távozzanak. Megjelenés a megfelelő öltözetben. Levin
Festő1 (szóbuborék): Ebben az alakban van valami…
Festő 2 (szóbuborék): Leginkább két üveg abszint.
Festő3 (szóbuborék): Sajnos én hiszek neki. Olvastam erről az újságban.

Második kép (1.sor 2. kép)
A ruhapróba helyszíne. Off technika. Egy ház ablakai látszanak, messziről, talán egy színház első emeletéről, a párbeszéd pedig kiszűrődő szóbuborékok formájában jelenik meg.
Festő1 (szóbuborék): Na, hogy nézek ki?
Festő 2 (szóbuborék): Mint egy ópiumfüggő gorilla Mme Récamier budoárjában.
Festő3 (szóbuborék): Hülye!
Festő4 (szóbuborék): Úgy is, de ezt most hagyjuk! Vár a vacsora!

Harmadik kép (2. sor 1. kép) – Egy hosszú képből álló sor
Úton a hotel felé. Ugyanaz az utcarészlet Oldalról, mint a fiúnál, de egy képkockán, meglepődő emberekkel. A kép jobb szélén a már megismert Utcanő áll, a menet előtte halad el. A kép bal szélén egy-két megdöbbenő járókelő. A menetből az egyik Festő térdét csapkodja, úgy nevet, saját viccén. Mindannyian különös ruhákban vannak, a kínai-japán-európai-női-férfi-mindenféle ruhát keverve stílusukban.
Utcanő (szóbuborék): Bonjour szép úrfik! Én született tehetség…
Festő1, aki nevet (szóbuborék): IV. Lajos korabeli?

Negyedik kép (3. sor 1. kép) – Egy hosszú képből álló sor
A hotelbe megérkezve. Totál kép. Tipikus, a szűk helyen egyszerre beeső, egymás útját eltorlaszoló emberekről szóló kép. A központi figura TL beöltözve, ő egyenesen áll, a többiek botladoznak, egyikük hasraesve, felső testével a földön. Háttérben a hotel bejárata belülről.
Komikus látvány.

Ötödik oldal (3 sor, 3×2 panel)

Első kép (1. sor 1. kép)
Totál kép oldalról. Szemben álló feleket ábrázol. A festők meghajlanak derékban, üdvözlő tartásban, a szemben pedig elől a hotel managere, háta mögött nagyon gyanús szemmel néző hajlongó, oldalra kihajoló alkalmazottak. Ez is szöveg nélküli kép, ez is feszülten komikus hatású.

Második kép (1. sor 2. kép)
Kissé más, átlós beállításból ugyanaz a jelenet, a szemben álló felek még mindig totálban beszélgetnek. TL játssza V. Rama szerepét, mellette tolmácsa, az egyik festő.
TL (szóbuborék): Chy-tu-mai-son. Vakk-vakk. Mú.
Tolmács-Festő 1 (szóbuborék): Őfelsége Chulalongkorn, avagy V. Rama, a sziámi király azonnal enni kér.
Manager (szóbuborék): Uraim kérem! Mi lesz a ceremóniával?
Tolmács-Festő1 (szóbuborék): Hallott már a guillotine-ról?

Harmadik kép (2. sor 1. kép)
Ugyanaz a jelenet, szűkszekond, átlós, felülről, a festő felől. A manager hajlongva, ijedt képpel, óvatosan nézegeti a gyűrűt. A festők közül, van aki visszatartja nevetését, a többiek komolyak, TL hátratett kézzel, fölényesen.
Manager (szóbuborék): Nincs véletlenül önöknél igazolvány? Ah, egy királyi gyűrű.

Negyedik kép (2. sor 2. kép)
A konyha. Kis totál. Levin még mindig süt-főz, a lábasok fölé hajol, a kisfiú érdeklődve nézi, térdét felhúzva ül a munkalapon. A kukták a konyha kövén alszanak. Mindenki látszik a képen. Ellentétes átlós kompozíció az előző, második kép beállításával.

Ötödik kép (3. sor 1. kép)
Az étkező szoba. Totál kép. Nagy asztal, tele étkekkel, emeletes tányérokkal, tálakkal, nagy-nagy lakoma képe borokkal. Az asztal körül a 4-5 festő. Az ajtón pincér lép be. Átlószerű majdnem oldalsó, de térérzetet adó kompozíció, a pincér a kép jobb oldalán.
Festő1 (szóbuborék): Pincér!
Pincér (szóbuborék): Mit óhajt kérem?
Festő2 (szóbuborék): Hozzon be kérem egy festményt. Nem bírom ezt a tömény testiséget.

Hatodik kép (3. sor 2. kép)
Ugyanaz a kép, de már csak a vendégekkel, szűkszekond, átlós. A festők tök részegek, van, aki elégedetten, óriás hassal hátradől, van, aki poharát emeli, egy másik az asztalra dőlve beszél. Az asztalon lévő dolgok elindultak a pusztulás útján.
Festő1 (szóbuborék): Éljen Levin!
Festő2 (szóbuborék): Éljen Levin!
Festő3 (szóbuborék): Éljen Levin!
TL (szóbuborék): Éljen Levin!

Hatodik oldal (3 sor, az első két sor 3×2 panel, a harmadik sor, egy hosszú kép)

Első kép (1. sor 1. kép)
Az étkező. Előtérben egy emeletes tálcán az olvadozó csokigyűrű. Ennek a szemszögéből látjuk a képet. TL a gyűrűt nézi. A többiek kókadoznak, fáradtak. Van aki még rágódik egy csonton. Egyikük részegen felnéz, és poharát emeli…
TL (szóbuborék): Sacrébleu! Fiúk, mennünk kell.
Festő1 (szóbuborék): Én még megeszem ezt a… Izét a la Levin!
Festő2 (szóbuborék): Éljen Levin!
Festő3 (szóbuborék): Javaslom a hátsó ajtót.

Második kép (1. sor 2. kép)
Az üres étkezőbe lépő manager látszik, az asztal felől. Kistotál. Mindenütt ételmaradék, egy rombolás nyomai, feldőlt poharak, kiborult üveg, feldőltött tálcák. A manager ijedt képet vár, látja,hogy valami nincs rendben.
Manager (szóbuborék): Uraim, heves zajokat hallottunk…

Harmadik kép (2. sor 1. kép)
A felbőszült manager átrohan a bejárati recepciós pult előtt. Kistotál. A pult előtt, de a képben mögötte a valódi V. Rama pár emberével, igazi nemes, sziámi öltözetben, egyenes tartással állnak. A manager kissé feléjük néz, mint egy őrült rohan át előttük, haját tépi.
Manager (szóbuborék): AAAARRRRGGGHHH!
V. Rama (gondolatbuborék): Hülye olaszok!

Negyedik kép (2. sor 2. kép)
Szűkszekond. A konyhajtót feltépő manager van a képen. átlós kompozíció. A konyába épp belátni. Üres.

Ötödik kép (3. sor 1. kép) – Egy hosszú képből álló sor
Nagytotál, Temze-part, London. Valami jellegzetes épület, Big Ben vagy a Tower Bridge, Levin egy padon ül.
Felirat a kép bal felső sarkában (narráció): London, 1901.
Felirat a kép jobb alsó sarkában (narráció): VÉGE

Nincsenek megjegyzések: